Az anya felkészíti a magzatot a születésre

Vajon a magzat számára jelzi-e valami, hogy közeleg a születés? Francia kutatók szerint igen: méghozzá az anya egyik hormonja, az oxitocin. A hormon olyan gátlási folyamatot indít be a magzati idegrendszerben, amely többnyire megvédi a születési traumától és az esetleg kialakuló oxigénhiányos állapottól.

Ajánló

Az oxitocin, a "szülés karmestere" irányítja a vajúdás alatt a méh, majd a szülés után a tejcsatornák összehúzódásait - emellett az anyai érzéseket is fokozza. E hormonfunkciók eddig is ismertek voltak, most azonban az INMED (Institut de Neurobiologie de la Méditerranée, Marseille) kutatói Yehezkel Ben-Ari irányításával az oxitocin egy új működésére derítettek fényt: felfedezték, hogy az anyai szervezet az oxitocin segítségével a magzatot is felkészíti a születésre.

A kutatók közvetlenül a születésük előtt lévő egerek központi idegrendszeri sejtjeiről (neuronjairól) készítettek felvételt, majd ezt a születés után is megismételték. A felvételek azt tanúsították, hogy ebben az időszakban az idegsejtek rendkívül gátoltak - olyan nehéz ingerelni őket, mint erős érzéstelenítés esetén. A gátlás eredete nem más, mint az anya által a szülés előtt néhány órával kibocsátott. nagy mennyiségű oxitocin. Ezt bizonyítja, hogy ha az anyának olyan anyagot adnak, amely blokkolja az oxitocin-receptorokat (az oxitocint megkötő "sejtfelszíni antennákat"), akkor a gátlás nem jön létre, és az újszülött idegsejtjei ingerelhetők.

Mi lehet e gátlás funkciója? A kutatócsoport egyik tagja, Roman Tyzio azt vizsgálta, mennyi ideig maradnak életben az újszülött patkányok agyából származó idegsejtek oxigénmentes folyadékban, ha az oxitocin-hatás érvényesül, illetve ha az blokkolva van. Az oxitocin hatása alatt lévő agy idegsejtjei 1 óráig vagy még tovább éltek; a másik csoport idegsejtjei viszont csak 40 percig. Ez azt mutatja, hogy az oxitocin hatására mintegy "alvó" állapotba került idegsejtek ellenállóbbá váltak az oxigénhiánnyal szemben, mint a nem gátolt aktivitású idegsejtek.

Az anyai oxitocin tehát azáltal készíti fel a magzatot a születésre, hogy fokozza a szövetek oxigénhiánnyal szembeni ellenállását. Ben-Ari szerint ennek az az alapja, hogy ha az oxitocin csökkenti az idegsejtek aktivitását, akkor azoknak sokkal kevesebb oxigénre van szükségük az energiatermeléshez. Az idegsejtek gátlása ezen kívül segítheti a születéssel járó trauma elviselését is.

Az eredményeknek a klinikai gyakorlatra nézve is lehet következménye. Ma ugyanis a koraszülés megakadályozására vagy a vajúdás késleltetésére éppen olyan gyógyszereket használnak, melyek az oxitocin-receptorokat blokkolják. Ennek következménye pedig az is lehet, hogy ha ezek a szerek a magzathoz is eljutnak, kikapcsolhatják az oly fontos érzéstelenítő hatást, így meggátolhatják a magzati idegsejteket abban, hogy szülési komplikációk - elsősorban oxigénhiány - esetén védekezni tudjanak. E szülési komplikációkból akár maradandó idegrendszeri károsodások is lehetnek.

A másik oldalról azt is figyelembe kell venni, hogy az anyától a magzatba e szerekből kevés jut át, és e kevés is rövid ideig hat. Mindezzel együtt a kutatók úgy gondolják, eredményeiket ismertetni kell a szakorvosokkal, és arra kell ösztönözni a gyakorló orvosokat, hogy minden egyes esetben gondosan mérlegeljék, milyen szert választanak a koraszülés megakadályozásához. Egy további felvetés, hogy olyan új szereket kellene kifejleszteni, amelyek blokkolnák a méh oxitocin-receptorait, de nem blokkolnák a magzat központi idegrendszeri receptorait.

Összességében a kutatók szerint nem lehet hozzányúlni a koraszülések problematikájához anélkül, hogy figyelembe vennénk a magzat idegrendszerének védelmét.

Jakabffy Éva

« vissza